BELGYÓGÁSZAT - GASZTROENTEROLÓGIA
A belgyógyászat és gasztroenterológia terén sokéves tapasztalattal rendelkező szakorvosunk a gyomrot és a bélrendszert érintő betegségeket, illetve elváltozásokat diagnosztizálja és kezeli, korszerűen felszerelt magánrendelőnkben.
Vannak tünetek, amelyekkel olykor nem tudjuk, milyen szakorvost keressünk fel, a legtöbb esetben azonban a belgyógyászat az, amely megoldást kínálhat panaszainkra. A belgyógyászat ugyanis az, amely – együttműködve az orvostudomány más területeivel -, a legközelebb áll az általános orvosláshoz. Ebből nőtte ki magát a gasztroenterológia (ami a gyomor-bélrendszeri betegségekkel), a diabetológia (ami a cukorbetegséggel), az endokrinológia (ami a belső elválasztású mirigyekkel) és a kardiológia (ami pedig a szív és érrendszeri megbetegedésekkel) foglalkozik.
Mikor forduljon belgyógyászhoz?
Étvágytalanság, nyelési nehezítettség, refluxos panaszok, visszatérő köhögés, rekedtség, hasi fájdalom, haspuffadás, gyomorégés, teltségérzet, rossz lehelet, émelygés, hányinger, valamint nagymértékű fogyás, illetve hízás, fáradékonyság, fejfájás, szédülés, szegycsont mögötti égő érzés, székrekedés, hasmenés és véres székletürítés esetén.
Ételallergia vagy étel-tolerancia?
A legtöbb embernek gondjai vannak az ételintolerancia és az ételallergia megkülönböztetésével, ezért sokan tévesen hiszik azt magukról vagy családtagjaikról, hogy ételallergiások.
Mi a különbség?
Az ételintolerancia és az ételallergia közötti legfontosabb különbség, hogy míg az ételallergia által kiváltott tünetekért minden esetben az immunrendszer tehető felelőssé, addig az ételintolerancia tüneteit az emésztőrendszer okozza. Az ételallergia funkciós változásokat hoz létre a célszervekben az allergén étel fogyasztása esetén.
Gasztroenterológia szerint az ételintolerancia tehát nem ételallergia!
Az ételallergia heveny immunválaszt vált ki, amint egy falat allergizáló ételt elfogyaszt a beteg: az arc, a torok azonnal vagy rövid időn belül megduzzadhat, csalánkiütés, viszketés, hasfájás, hányinger alakulhat ki, nehézlégzés, szédülés, ájulás is bekövetkezhet, súlyos esetekben anafilaxiás sokk is bekövetkezhet. Ez egy nagyon veszélyes kórkép, amely együtt jár a légutak szűkületével és vérnyomáseséssel, a gyors szívdobogás következtében pedig akár életveszélyt is okozhat.
Ezzel szemben az ételintolerancia tünetei nem azonnal, hanem órákkal vagy akár több nappal az adott alapanyag, vagy étel elfogyasztása után jelentkeznek, leggyakrabban puffadás, gyomorbántalmak, bélpanaszok, hasmenés vagy székrekedés, olykor bőrproblémák vagy fejfájás formájában. A tünetek súlyossága pedig – eltérően az ételallergiától – függ az elfogyasztott étel mennyiségétől is. Mivel a negatív hatás nem azonnali, a mindennapokban nehéz rájönni az ételintolerancia ok-okozati összefüggéseire.
A tejre például lehet valaki allergiás, ekkor a tejfehérje (kazein) váltja ki az allergiás reakciót. Ugyanakkor, akinél egy allergiavizsgálat nem mutatja ki a tejallergiát, még lehet beteg a tejtől, amennyiben ételintoleranciája van. Ez esetben ugyanis a tejfehérjét az emésztőrendszere nem tudja megfelelően lebontani, és erre a fehérjére ellenanyag képződése kezdődik meg. A tejcukorra (azaz a laktózra) sokan érzékenyek. Ezeknél az embereknél, ha tejet fogyasztanak, az elfogyasztott mennyiségtől függően megjelennek az ételintolerancia tipikus tünetei: haspuffadás, hasmenés, has feszülés, görcsölés, stb. Ebben az esetben enzim hiány (laktáz) felel a kialakult tünetekért. Ez ételintolerancia.
A laktózérzékenység a táplálékintoleranciák között a leggyakrabban előforduló állapot A laktáz enzim hiánya vagy elégtelen működés esetén a tejcukor változatlan formában kerül a vékonybél további szakaszába, majd a vastagbélbe. A lebontatlan laktóz, a bélfalon keresztül vizet vonz magához, majd a megnövekedett béltartalom és a fokozott bélmozgás hasmenéshez vezet. A tejcukrot végül a vastagbél baktériumai erjesztés útján bontják el, ennek során különböző gázok (metán, hidrogén, széndioxid, stb.), és a béltartalmat tovább növelő szerves savak keletkeznek.
A laktózérzékenység formái:
- veleszületett laktázhiány: nagyon ritka, már az élet kezdetén súlyos tüneteket okozó állapot, mely gyakran más enzimhiánnyal kombinálódik
- elsődleges laktázelégtelenség: tizenéves és fiatal felnőttkorban kezdődik, az élettani laktázaktivitás csökkenés ütemétől és mértékétől függő, jellegzetesen földrajzi és etnikai megoszlást mutató állapot
- másodlagos laktázelégtelenség: a bélnyálkahártyát érintő kórfolyamatok, mint a kórokozók okozta fertőzések, a gyulladásos bélbetegségek, immunhiányos állapotok, bakteriális túlnövekedés, stb. az elhelyezkedése miatt igen érzékeny laktáz enzim direkt károsodása miatt vezetnek átmeneti ideig tartó laktózintoleranciához.
A már széles körben ismert lisztérzékenység is ételintolerancia, azonban a köztudatban ma még nincs benne, hogy nemcsak a gabonaszármazékok vagy a tejtermékek, hanem sok más „gyanú felett álló” élelmiszer is okozhat kimutatható szervi elváltozások nélküli emésztési panaszokat.
Az ételintolerancia immunglobulin G (IgG) ellenanyag-vizsgálattal a vérből kimutatható. Gyógyítani nem lehet, viszont a laboratóriumi vizsgálati eredmények nyomán összeállított diéta – tehát a panaszt okozó ételek, alapanyagok elhagyása – gyógyszeres kezelés nélkül is megszüntethet akár évek óta fennálló problémákat is.
